Pozit�vnak tartom az alternat�v elveinket tartalmaz� sz�veg l�tez�s�t. Lehet�s�get ny�jt arra, hogy alapvet� b�r�lattal illess�k a m�dos�tott alkotm�nyos szerz�d�st, amelyet az EU korm�nyk�zi konferenci�ja dolgoz ki az �llam- �s korm�nyf�k okt�beri lisszaboni cs�cs�rtekezlet�re. Az alternat�v javaslatainkat tartalmaz� sz�veg mindazon�ltal t�volr�l sem mondhat� kiel�g�t�nek �s megfelel�nek az el�tt�nk �ll� szoci�lis k�zdelmek �sszehangol�sa szempontj�b�l. B�rmilyen fontos is az elvek kinyilatkoztat�sa, �nmag�ban nem elegend�, mert sz�ks�g van re�lis szoci�lis, gazdas�gi �s politikai alternat�v�k megjel�l�s�re is ahhoz, hogy �tmenetet biztos�tsunk a neoliber�lis Eur�p�b�l a N�pek Szoci�lis Eur�p�ja fel�. Alternat�v t�rsadalmi tervre van sz�ks�g, de ilyennel nem rendelkez�nk. Ahhoz, hogy megsz�lessen, val�di p�rbesz�dbe kell bocs�tkoznunk egym�ssal, tudom�nyos megalapozotts�ggal, b�v�teni kell l�t�hat�runkat f�ldrajzi �rtelemben �s a t�rsadalmisz�vets�gek tekintet�ben egyar�nt. Az alternat�v Charta, az alternat�v szoci�lis tervk�z�s munka gy�m�lcse kell, hogy legyen baloldal, �s a neoliberalizmus meghalad�s�ban a baloldallal egy�tt �rdekelt, nem csak baloldali demokratikus er�k k�z�tt. Hiszen a szoci�lis Eur�p�t mi nem magunknak akarjuk, hanem valamennyi dolgoz� embernek, bele�rtve azokat is, akik nem a baloldalra szavaznak, de ugyan�gy szenvednek a neoliber�lis politika k�vetkezm�nyeit�l, mint a baloldaliak. A k�z�s munk�ba be kell vonni h�v� testv�reinket is, akiket a t�rsadalmi igazs�goss�g, az emberi �s a k�z�ss�gi emancip�ci� eszm�je vez�rel. Ki kell terjeszteni a f�ldrajti l�t�hat�rt Keletre. Hiszen a kelet-eur�pai orsz�gok n�lk�l, �s nem csak a kelet-eur�pai EU tag�llamokra gondolok, nem lehets�ges Eur�pai Charta. Az el�tt�nk fekv� Elvi Charta-tervezet sz�vege csak f�lig-meddig t�kr�zi azokat a ind�tv�nyokat, amelyeket a kelet-eur�pai mozgalmak k�pvisel�i ny�jtottak be. Meg kell mondanom, hogy bizonyos pontokban az EU m�dos�tott alkotm�nyos tervezete halad�bb, mint a mi Elvi Chart�nk tervezete, pl. a nemzeti kisebbs�gi jogokkal kapcsolatosan. A mi tervezet�nknek nincs mozg�s�t� ereje Kelet-Eur�p�ban.

Ezt azzal egy�tt is �ll�thatom, hogy Magyarorsz�gon h�rt adtunk annak a br�sszeli sajt��rtekezletnek a tartalm�r�l, amelyet Francis W�rtz, Annick Coup� �s Franco Russo tartott j�niusban, s m�g a liber�lis sajt�ban is b�r�l�

cikkeket jelentett�nk meg a m�dos�tott alkotm�ny-tervezetr�l, n�pszer�s�tve az alternat�v Chart�nkat. De ahhoz, hogy mozg�s�thassuk a keleti orsz�gok k�zv�lem�ny�t, t�bb kell. Hiszen ki gondolhatn� komolyan, hogy Oroszorsz�g elfogadn� pacifista elveinket, mik�zben a NATO rak�taelh�r�t� t�maszpontokat �p�t Lengyelorsz�gban, Csehorsz�gban �s Magyarorsz�gon? Mi pontosan ez�rt javasoltuk – eredm�nytelen�l -, hogy iktassuk alternat�v Chart�nkba egy eur�pai kollekt�v biztons�gi rendszer megteremt�s�nek k�vetelm�ny�t. Vagy net�n’ elfogadn�nk a kollekt�v biztons�gi rendszer helyett a m�dos�tott alkotm�nyos szerz�d�snek azt a kit�tel�t, miszerint az Uni� katonapolitik�ja kompatibilis a NATO-�val?

A Keletr�l megfogalmaz�dott v�lem�nyek t�lnyom� t�bbs�ge visszautas�t�sba �tk�z�tt, an�lk�l, hogy megtudhattuk volna, kik �s mi�rt utas�tott�k el javaslatainkat �s mi�rt. Amikor pedig b�r�ltuk ezt az aligha demokratikus elj�r�st, ellens�ges magatart�st tapasztaltunk n�h�ny nyugati bar�tunk r�sz�r�l. Ez �gy nem mehet tov�bb, ha azt akarjuk, hogy t�nyleg k�z�s legyen a Charta vagy a szoci�lis program. Elfogadhatatlannak tartom a r�er�szakol�s m�dszer�t. Hogyan tudn�nk kisz�les�teni t�rsadalmi sz�vets�geseink k�r�t, ha magunk k�z�tt sem vagyunk k�pesek a demokratikus norm�k betart�s�ra?! V�ltoztatni kell ezen a magatart�son.  Javaslom, hogy �lj�nk le �s tiszt�zzuk a helyzetet, hogy egy�tt l�phess�nk tov�bb. Eml�keztetek �r�sban beny�jtott r�szletes javaslatainkra.) A Szoci�lis Eur�pa megteremt�se jobb egy�ttm�k�d�st, nagyobb szellemi �s politikai nyitotts�got �rdemel. Fel�l kell kerekedn�nk ideol�giai korl�tainkon, le kell k�zden�nk a bizalmatlans�got m�s demokratikus er�kkel szemben. A k�z�s c�lra kell �sszpontos�tani, az akci�egys�g konkr�t pontjaira. Tudom, nem k�nny�, �sszetett feladat, m�gis meg�ri, hogy v�llaljuk azok�rt, akiknek az �rdek�ben ma �ssze�lt�nk ebben a teremben.

Engedj�k meg, hogy v�gezet�l megh�vjam �n�ket arra a nemzetk�zi tan�cskoz�sra, amelyet Budapesten rendez�nk okt�ber 27-�n „Az 1956-os magyar forradalom �rt�kei egy �j t�rsadalmi rend fel�p�t�s�hez” c�mmel. K�sz�n�m a figyelmet!

SE