Az EU alkotm�nyos szerz�d�s�nek m�dos�t�sa az�rt ker�lt napirendre, mert 2005-ben Franciaorsz�gban �s Hollandi�ban leszavazt�k az eredeti alkotm�ny-tervezetet, ellent�tben a magyar orsz�ggy�l�ssel, mely megszavazta azt. Nagy-Britanni�ban, Lengyelorsz�gban �s Csehorsz�gban akkoriban le is f�jt�k a tervezett referendumokat, mert �gy v�lt�k, hogy az alkotm�nytervezet ott is hasonl� sorsra jutna.
  A demokr�cia nem lehet alku t�rgya, egyszerre kell megfelelni a nemzeti �s az eur�pai k�vetelm�nyeknek. Nem sz�lethet eur�pai alkotm�ny a n�pek ellen�ben, sem pedig n�lk�l�k, csak vel�k k�z�sen – hangoztatta W�rtz az alkotm�nyr�l sz�l� n�pszavaz�s mellet �rvelve.
   Az EU m�dos�tott alkotm�nyos szerz�d�s�n j�lius 23. �ta dolgozik egy korm�nyk�zi bizotts�g, mely azt a feladatot kapta, hogy az okt�ber 18-19-i lisszaboni cs�cs�rtekezletre v�gleges�tsen egy olyan sz�vegtervezetet, amelyet az Uni� tag�llaminak �llam- �s korm�nyf�i j�v�hagyhatnak. A tervezet szab�lyozza az eur�pai d�nt�shozatal rendszer�t �s m�dj�t, �rinti a t�rsadalmi k�rd�seket. Az eur�pai baloldal azt kifog�solja, hogy az alkotm�nyos szerz�d�sben sokkal sz�lesebb jogokat k�v�nnak biztos�tani a t�k�nek, mint a munk�nak. Mik�zben a sz�vegtervezet a t�ke „hamis�tatlan szabad verseny�nek” k�vetelm�ny�r�l tesz eml�t�st, a „munk�hoz val� jog” alapelv�t megv�ltoztatn�k „a dolgoz�shoz val� jogg�”. Azaz t�bb� nem ismern�k el a szerz�d�ses munk�hoz val� jogot. Az eur�pai baloldal ezt a t�k�nek tett s�lyos engedm�nynek tartja, hiszen dolgozni munkaszerz�d�s n�lk�l, azaz feket�n is lehet. A t�ke szabad verseny�t kiterjeszten�k a k�zszolg�ltat�sokra is, �gy piaci t�rv�nynek rendeln�k al� az eg�szs�g�gyet, az oktat�st, a k�zleked�st, a post�t, a v�z-, g�z-, villany-szolg�ltat�st.
  A m�dos�tott szerz�d�sb�l kihagyn�k az alapvet� jogok chart�j�t, �s csak eml�t�st tenn�nek arr�l, hogy a chart�ban foglaltak betart�sa jogilag k�telez� erej�. Ugyanakkor „a t�ke szabad �raml�s�nak meger�s�t�s�t, �s alapvet� fontoss�g�t” a m�dos�tott szerz�d�sbe is kifejezetten beiktatn�k. K�l�n jegyz�k�nyvben ismern�k el, hogy az alkotm�nyos szerz�d�s nem k�telez� Nagy-Britanni�ra n�zve. London ugyanis ellenzi azt.
  Az eur�pai baloldal nemzetk�zi s�kon is kifog�st emelt a m�dos�tott szerz�d�ssel kapcsolatban. Szerinte a NATO-nak tett engedm�nnyel �r fel a tervezetnek az a kit�tele, hogy „az Uni� politik�ja kompatibilis az �szak-Atlanti Szerz�d�s biztons�gi �s v�delmi politik�j�val”. Az eur�pai baloldal v�lem�nye szerint senki sem tudhatja el�re, mit hoz a j�v�, hogyan alakul majd a NATO katonapolitik�ja, ez�rt az EU-nak nem szabad csukott szemmel elk�teleznie mag�t mellette, hiszen el�fordulhat, hogy a NATO olyasmit tesz, amivel az eur�pai k�z�ss�g nem csak hogy nem �rt egyet, hanem kifejezetten ellenzi is.
   A m�dos�tott alkotm�nyos szerz�d�s �rtelm�ben egy�bk�nt az EU nemzetek f�l�tti jogi szem�lyis�get kapna, azaz a tag�llamok nev�ben szerz�d�seket �s nemzetk�zi meg�llapod�sokat is k�thetne.
 
2007. j�lius 29.