Nagy Imre korm�nya nem az�rt akarta felmondani a Vars�i Szerz�d�st, hogy Magyarorsz�g bel�pjen a NATO-ba, hanem az�rt, hogy a b�k�s egy�ttm�k�d�s �rdek�ben akt�v semlegess�get tan�s�tson,  hangzott el azon a nemzetk�zi konferenci�n, amelyet a Magyar  Szoci�lis F�rum �s a Szocialista P�rthoz k�zel �ll�
Reformk�r�k Alap�tv�ny rendez�s�ben tartottak szombaton, Budapesten egy olyan t�rsadalmi j�v�r�l, amelyben az emberi �s a szoci�lis  jogok demokr�ci�ban �s szabads�gban �rv�nyes�lhetnek.

A Tudom�nyos Akad�mia Politikat�rt�neti Int�zet�ben megtartott tan�cskoz�son Nagy Bal�zs, az 1956-os Pet�fi K�r egyik vezet�je azt mondta, hogy 1956 olyan �jat akart alkotni, ami gy�keresen k�l�nb�z�tt volna mind a szt�linista hamis pr�f�t�k elferd�tett, torz, csal�rd �s hazug vil�g�t�l, mind pedig a manaps�g gy�ztes tor�t �nnepl� r�gi rend kapitalista berendezked�s�t�l.
Stefan Sj�berg, a Sv�d Baloldali P�rt Marx K�roly Kutat� K�zpontj�nak munkat�rsa a „Demokratikus szocializmus fel�” c�mmel tartott el�ad�s�ban a gazdas�gi demokr�cia megteremt�s�re �sszpontos�tott a Munk�stan�csok
tapasztalataib�l kiindulva �s kijelentette: Budapest 1956-ban, Pr�ga 1968-ban a fel� vett ir�nyt, hogy k�l�nb�z� tulajdonform�kat �tv�zz�n demokratikusan szervezett strukt�r�kban. Nagy Imre a demokratikus �llamhatalom int�zm�nyes�tett biztos�t�k�t l�tta a Munk�stan�csokban, az alulr�l �p�tkez� demokratikus rendet egy antidemokratikus klikk diktat�rikus berendezked�s�vel szemben mondta Sipos J�zsef t�rt�n�sz, az MSZP T�rsadalompolitikai Tagozat�nak �gyviv�je, a Nagy Imre H�z eln�ke. Tam�s G�sp�r Mikl�s filoz�fus az antikapitalista munk�smozgalom politikai form�j�nak nevezte a munk�stan�csok rendszer�t, �s azt mondta, hogy a j�v� nemzed�kei ki fogj�k �sni t�megs�rjukb�l az olyan h�s�ket, mint amilyen Bali S�ndor
kiv�gzett munk�s is volt. Sim� Endre, a Magyar Szoci�lis F�rum Kerekasztal�nak szervez�je abban jel�lte meg 1956 legf�bb �rt�k�t, hogy ir�nyt mutatott egy elnyom�st�l, leig�z�st�l �s kizs�km�nyol�st�l mentes t�rsadalmi j�v� fel�. Szem�nk el�tt olyan t�rsadalom k�pe lebeg, amely demokratiz�lja a
tulajdonviszonyokat: elismeri a tulajdonform�k sokf�les�g�t �s egyenrang�s�g�t. Hiszen a szabads�gjog nem csak a mag�ntulajdon tagad�s�val
s�r�lhet, hanem a mag�ntulajdon elhatalmasod�s�val is a t�rsadalmi tulajdon felett v�lte Sim�. R�zsa Andr�s k�z�r� a nemzet�llamok fontoss�g�t
dombor�totta ki a demokratikus szabads�gjogok v�delm�ben �s civil �sszefog�son nyugv� TETT - mozgalmat s�rgetett hazai �s eur�pai szinten. A tan�cskoz�son nagy hangs�lyt kaptak a k�zvetlen feladatok is: a t�rsadalompolitika kiigaz�t�sa a dolgoz� �s a r�szorul� r�tegek jav�ra, a t�kej�vedelmek fokzottabb megad�ztat�sa. V�get kell vetni annak az �llapotnak, hogy a lakoss�g egyharmada szeg�nys�gben �ljen a l�tminimum alatt. Munk�hoz �s meg�lhet�shez kell juttatni a n�lk�l�z�ket, gondoskodni kell az
 eg�szs�g�kr�l, gyermekeik szellemi gyarapod�s�r�l. Fel kell tart�ztatni a j�l�ti rendszerek le�p�t�s�t, az �llami felel�ss�g cs�kkent�s�t a t�rsadalommal szemben. A t�rsadalmi �talakul�snak sz�les demokratikus �sszefog�sra kell
�p�lnie, a baloldalnak meg kell szabadulni a szekt�ss�g kolonc�t�l hangzott el a
tan�cskoz�son. A konferenci�n k�pviseltette mag�t a katolikus egyh�z
Iustitia et Pax Bizotts�ga, �s r�szt vettek rajta hat�rainkon k�v�l �l� magyarok �s britek is.


(Mell�kelten csatolt f�jlban rendelkez�sre bocs�tjuk a
konferencia z�r�besz�d�t.)
> A k�s�bbiekben az �sszes el�ad�s sz�veg�t egy�tt kiadjuk.