Nagy Imre kormánya nem azért akarta felmondani a Varsói Szerződést, hogy Magyarország belépjen a NATO-ba, hanem azért, hogy a békés együttműködés érdekében aktív semlegességet tanúsítson,  hangzott el azon a nemzetközi konferencián, amelyet a Magyar  Szociális Fórum és a Szocialista Párthoz közel álló
Reformkörök Alapítvány rendezésében tartottak szombaton, Budapesten egy olyan társadalmi jövőről, amelyben az emberi és a szociális  jogok demokráciában és szabadságban érvényesülhetnek.

A Tudományos Akadémia Politikatörténeti Intézetében megtartott tanácskozáson Nagy Balázs, az 1956-os Petőfi Kör egyik vezetője azt mondta, hogy 1956 olyan újat akart alkotni, ami gyökeresen különbözött volna mind a sztálinista hamis próféták elferdített, torz, csalárd és hazug világától, mind pedig a manapság győztes torát ünneplő régi rend kapitalista berendezkedésétől.
Stefan Sjöberg, a Svéd Baloldali Párt Marx Károly Kutató Központjának munkatársa a „Demokratikus szocializmus felé” címmel tartott előadásában a gazdasági demokrácia megteremtésére összpontosított a Munkástanácsok
tapasztalataiból kiindulva és kijelentette: Budapest 1956-ban, Prága 1968-ban a felé vett irányt, hogy különböző tulajdonformákat ötvözzön demokratikusan szervezett struktúrákban. Nagy Imre a demokratikus államhatalom intézményesített biztosítékát látta a Munkástanácsokban, az alulról építkező demokratikus rendet egy antidemokratikus klikk diktatórikus berendezkedésével szemben mondta Sipos József történész, az MSZP Társadalompolitikai Tagozatának ügyvivője, a Nagy Imre Ház elnöke. Tamás Gáspár Miklós filozófus az antikapitalista munkásmozgalom politikai formájának nevezte a munkástanácsok rendszerét, és azt mondta, hogy a jövő nemzedékei ki fogják ásni tömegsírjukból az olyan hősöket, mint amilyen Bali Sándor
kivégzett munkás is volt. Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum Kerekasztalának szervezője abban jelölte meg 1956 legfőbb értékét, hogy irányt mutatott egy elnyomástól, leigázástól és kizsákmányolástól mentes társadalmi jövő felé. Szemünk előtt olyan társadalom képe lebeg, amely demokratizálja a
tulajdonviszonyokat: elismeri a tulajdonformák sokféleségét és egyenrangúságát. Hiszen a szabadságjog nem csak a magántulajdon tagadásával
sérülhet, hanem a magántulajdon elhatalmasodásával is a társadalmi tulajdon felett vélte Simó. Rózsa András közíró a nemzetállamok fontosságát
domborította ki a demokratikus szabadságjogok védelmében és civil összefogáson nyugvó TETT - mozgalmat sürgetett hazai és európai szinten. A tanácskozáson nagy hangsúlyt kaptak a közvetlen feladatok is: a társadalompolitika kiigazítása a dolgozó és a rászoruló rétegek javára, a tőkejövedelmek fokzottabb megadóztatása. Véget kell vetni annak az állapotnak, hogy a lakosság egyharmada szegénységben éljen a létminimum alatt. Munkához és megélhetéshez kell juttatni a nélkülözőket, gondoskodni kell az
 egészségükről, gyermekeik szellemi gyarapodásáról. Fel kell tartóztatni a jóléti rendszerek leépítését, az állami felelősség csökkentését a társadalommal szemben. A társadalmi átalakulásnak széles demokratikus összefogásra kell
épülnie, a baloldalnak meg kell szabadulni a szektásság koloncától hangzott el a
tanácskozáson. A konferencián képviseltette magát a katolikus egyház
Iustitia et Pax Bizottsága, és részt vettek rajta határainkon kívül élő magyarok és britek is.


(Mellékelten csatolt fájlban rendelkezésre bocsátjuk a
konferencia záróbeszédét.)
> A későbbiekben az összes előadás szövegét együtt kiadjuk.