Az EU alkotmányos szerződésének módosítása azért került napirendre, mert 2005-ben Franciaországban és Hollandiában leszavazták az eredeti alkotmány-tervezetet, ellentétben a magyar országgyűléssel, mely megszavazta azt. Nagy-Britanniában, Lengyelországban és Csehországban akkoriban le is fújták a tervezett referendumokat, mert úgy vélték, hogy az alkotmánytervezet ott is hasonló sorsra jutna.
  A demokrácia nem lehet alku tárgya, egyszerre kell megfelelni a nemzeti és az európai követelményeknek. Nem születhet európai alkotmány a népek ellenében, sem pedig nélkülük, csak velük közösen – hangoztatta Würtz az alkotmányról szóló népszavazás mellet érvelve.
   Az EU módosított alkotmányos szerződésén július 23. óta dolgozik egy kormányközi bizottság, mely azt a feladatot kapta, hogy az október 18-19-i lisszaboni csúcsértekezletre véglegesítsen egy olyan szövegtervezetet, amelyet az Unió tagállaminak állam- és kormányfői jóváhagyhatnak. A tervezet szabályozza az európai döntéshozatal rendszerét és módját, érinti a társadalmi kérdéseket. Az európai baloldal azt kifogásolja, hogy az alkotmányos szerződésben sokkal szélesebb jogokat kívánnak biztosítani a tőkének, mint a munkának. Miközben a szövegtervezet a tőke „hamisítatlan szabad versenyének” követelményéről tesz említést, a „munkához való jog” alapelvét megváltoztatnák „a dolgozáshoz való joggá”. Azaz többé nem ismernék el a szerződéses munkához való jogot. Az európai baloldal ezt a tőkének tett súlyos engedménynek tartja, hiszen dolgozni munkaszerződés nélkül, azaz feketén is lehet. A tőke szabad versenyét kiterjesztenék a közszolgáltatásokra is, így piaci törvénynek rendelnék alá az egészségügyet, az oktatást, a közlekedést, a postát, a víz-, gáz-, villany-szolgáltatást.
  A módosított szerződésből kihagynák az alapvető jogok chartáját, és csak említést tennének arról, hogy a chartában foglaltak betartása jogilag kötelező erejű. Ugyanakkor „a tőke szabad áramlásának megerősítését, és alapvető fontosságát” a módosított szerződésbe is kifejezetten beiktatnák. Külön jegyzőkönyvben ismernék el, hogy az alkotmányos szerződés nem kötelező Nagy-Britanniára nézve. London ugyanis ellenzi azt.
  Az európai baloldal nemzetközi síkon is kifogást emelt a módosított szerződéssel kapcsolatban. Szerinte a NATO-nak tett engedménnyel ér fel a tervezetnek az a kitétele, hogy „az Unió politikája kompatibilis az Észak-Atlanti Szerződés biztonsági és védelmi politikájával”. Az európai baloldal véleménye szerint senki sem tudhatja előre, mit hoz a jövő, hogyan alakul majd a NATO katonapolitikája, ezért az EU-nak nem szabad csukott szemmel elköteleznie magát mellette, hiszen előfordulhat, hogy a NATO olyasmit tesz, amivel az európai közösség nem csak hogy nem ért egyet, hanem kifejezetten ellenzi is.
   A módosított alkotmányos szerződés értelmében egyébként az EU nemzetek fölötti jogi személyiséget kapna, azaz a tagállamok nevében szerződéseket és nemzetközi megállapodásokat is köthetne.
 
2007. július 29.